Most beszéltem vele. Felhívott. Azt mondta, hogy hallani akarja még a hangomat mielőtt... És én megijedtem. Nagyon megijedtem. Most pedig könnyek szöktek a szemembe. Hogy keveredhettem én bele ilyenbe? Sosem csináltam semmi rosszat, néha játszadoztam a tűzzel, de sosem égettem meg magamat (képletesen értve). Mindig idő előtt abbahagytam. Sosem ittam Colát, Fantát vagy bármit. Mindig csak ásványvizet vagy leveles teát. Sosem szoktam rá a gyógyszerekre, mindig kibírtam, hogyha fájt. Ez az utóbbi időben kicsit változott, mára kiütnek a gyógyszerek. Egyszer kicsit túladagoltam és rossz vége lett. De soha nem cigiztem, nem füveztem, nem szívtam semmit. Sosem voltam igazi bulikban, nőies akartam lenni. A mai világom pedig?! A pasim cigizett, füvezett és piál. Annyira szomorú, hogy annyi időt nem töltünk együtt, hogy biztosra tudjam, hogy tényleg leszokott-e a cigiről (bár D. azt mondta, hogy igen) és a fűről. Most pedig felhívott mielőtt még nem issza magát részegre a sok jó baráti társaságával. És engem ide is meghívtak. Most komolyan azt várták, ha el is megyek, hogy én ott fogok maradni és nézni (rosszabb esetben csatlakozni hozzájuk), ahogy full részegre isszák magukat? Istenem. Azért nem mondtam már semmit, mert egy 16-17 évesnek nem mondhatom, hogy "ne igyál már", mert minden tini iszik szóval... És jövőhétre meg meghívott pénteken egy híres szórakozóhelyre. Általában ott inni szokás, ahogy a barátnőmtől megtudtam. Ezt hogy gondolta?! Szombaton nekem ballagásom lesz. Vagy azt gondolta, hogy pénteken lesz a ballagásom? Jézus Isten... Lehet o.társamnak mégis igaza lesz? Azt mondta, hogy három lehetőség van a)szeretem annyira, hogy nem szakítunk és én is olyan leszek, mint ő b)ő szeret annyira, hogy megváltozik miattam c)szakítunk. Igazság szerint a B lenne a legjobb megoldás, de ezt nem tudhatom. Ez csak o.társam agyszüleménye... Ez nem igaz. Remélem D. is ott van. Még nem hallottam róla, hogy szívott volna vagy piált, de gondolom nem mondja azt, hogy "kösz, nem". Ha ott van akkor a szívemen 99,9%-os nyugalom, ha meg nem akkor... Elkezdtem nézni a Skins-t, mert a pasim azt mondta, hogy majd nyáron nézzük a nem tudom hanyadik évadát... Az első évad 8. részét nézem most és ez a  tipikus 'drog&pia&cigi' sztori, mintha csak az életem lenne. Amibe belecsöppentem. Nem akartam soha ilyen életstílust folytatni vagy akár tapasztalni, de úgy látszik már késő. Nem akarok ilyen lenni, de amúgy is cigizni akartam eddig, most meg... Szörnyű, de mégis érzek csábítást a kábítószerek felől. Azzal hűtöm le magamat, hogy én úgysem tudnék füvezni, mert anyám tuti, hogy kinyírna, szóval elég necces helyzet. Viszont aggódok a pasim miatt. Ó, te szent szalmaszál, mibe keveredtem én?!