Ez a bejegyzés attól más, hogy én sem tudom, hogy mi lesz a vége. Nos, ma voltam a pasimnál blablabla, úgy viselkedtem, mint valami idióta kurva, ezen lépjünk is tovább. Mikor elköszöntünk láttam valamit az arcán, amit nem tudtam megmagyarázni. Csak annyit mondtam neki, hogy "Olyan fura vagy.." persze ezt letagadta. Mindegy, azt hittem - vagyis szerettem volna azt hinni -,hogy minden rendben van és én vagyok a legboldogabb az egész világon. Nos, most hideg zuhanyként ért az az egy szava, hogy "félek". Attól fél, hogy én is megváltozok majd miatta (mint exbarátnőm), de persze ő nem akar elveszíteni. WTF?! Kérdeztem, hogy akkor most egy szakítást akart volna még ide beszúrni nekem? És, hogy ő nem akar elveszíteni. Megkérdeztem, hogy nyögje már ki, hogy mit akar, erre ő, hogy nem akar elveszíteni. Hát basszam meg! És most, hogy szeret és épp ezért félt. Ó, el ne aléljak már. Mekkora egy balfasz vagyok! Hagyom, hogy oda nyúljon ahová akar és utána eldobjon. A francba! Istenem, mindjárt rám tör a sírás és alig kapok levegőt. Bocsi srácok, kimegyek egy kicsit a csillagos ég alá. Ez nekem marha sok. Rettenetes hideg zuhany. Oké, itt vagyok. Kicsit sírtam aztán imát mondtam. Másokért. Hogy soha ne érezzék és éljék át azt, amit én. Nos, igen. Jól rázúdítottam az egészet a srácra. Aztán az volt a végszavam, hogy "Hagyj engem a jó büdös francba". A mobilomat direkt kint hagytam az erkélyen, véletlenül se nézzem meg mit írt rá. Ne is keressen. Hagyjon. Tényleg sok mindenben nem illünk össze. Vagy talán mégis?! Nem tudom. De a padlón vagyok. Nem tudom, hogy ettől mélyebben lehetnék-e. Az egyik legjobb barátnőm patkánynak hívja a "pasimat" (most már csak srác lesz) és olyan képeket küld, hogy egy csaj meg egy pasi basznak és azt írta hozzá, hogy majd így képzeljem el magamat a patkánnyal. Azt a rohadt... Nekem ő az egyik legjobb barátom? Komolyan. Írtam neki, hogy (rendesen, nagybetűkkel): "MI A KURVA EGET ÁRTOTTAM ÉN NEKED?" erre írta, hogy szexi a kép és nincs más barátnője, akinek van pasija. Aztán elkezdett "vicceskedni" utána megint hátba szúrt és azóta is azt csinálja. Viszont elég diplomatikusan "lekevertem neki egy pofont" és remélem célba találok vele, de ahogy az embereket és Őt ismerem, csak engem fog támadni. Mit bánom már én? Anyám, meghalok... Olyanokat ír most nekem, hogy lefordulok az ágyról. Istenem, nem tudom mit tettem a világ ellen. Ennyire rossz ember lennék, hogy így büntet engem Isten? Azt hiszem a csillagos ég alatt ezen fogok gondolkozni. Biztos rossz ember vagyok... Nem érdemlem meg a Mennyországot. Azt hiszem megnézem mit írt a srác és, hogy hányszor hívott utána. Már, ha hívott egyáltalán...